Roma önarcképek – a diszkrimináció ellen

Kiállítás önarcképekből. Nem úgy, ahogy mi látjuk őket, hanem ahogyan ők szeretnék láttatni önmagukat. Ez is a küzdelem egyik formája a diszkrimináció ellen. A Reggeli Jam vendégei Mészáros Attila, projektvezető és Gerő Marcell, képzőművész.




Kampány a romák befogadásáért

Kampány a romák befogadásáért

Metrókocsikban és a Unit magazinban mutatjuk be az Önarckép projekt romás anyagait. A projekt korábbi anyagait ide kattintva nézheti meg.



Kevesebben szeretik a pirézeket, mint tavaly

Egy nem létező népcsoportot, a pirézeket is elutasítja a magyarok kétharmada. A Tárki legfrissebb kutatása szerint a felnőttek egyharmada nyíltan idegengyűlölő - legszívesebben lezárná az ország határait, és nem engedne be senkit. Tíz százalék vallja magát idegenbarátnak, a többek mérlegelnének.

„Rám néznek, és azt mondják, kínai vagyok, és röhögnek, hogy kínai a gyerek, meg mondják, hogy csang-csing-csung, meg ilyenek” – számolt be magyarországi tapasztalatairól Sarangel Durgul. Pedig nem kínai, hanem mongol. Két és fél éve él Magyarországon.

Azt mondta, már nem szomorú, amikor megszólják az utcán - visszaválaszol, hogy tanuljanak történelmet meg földrajzot, és akkor megismerik, hogy ő mongol és nem kínai.

Magyarországon az előítélet az arabokkal, a kínaiakkal és az oroszokkal szemben a legnagyobb. A Tárki legfrissebb kutatása szerint a nyílt idegengyűlölet Magyarországon tavaly óta nem csökkent. Az emberek egyharmada továbbra sem engedne beköltözni egyetlen külföldit sem. Ami érdekes: két éve az emberek 59 százaléka mondta azt, hogy nem szereti a pirézeket, az idén 66 százalékuk válaszolta ezt. Pedig pirézek nincsenek - ez egy kitalált népcsoport.

"Egyetlen piréz sem vette még el más munkahelyét, soha senki nem vásárolt piréz-piacon rossz árut, vagyis, személyes kapcsolat nem volt, nem is lehetett, tehát ez egy mélyről jövő ellenségeskedés, gyűlölet" – mondta Sík Endre szociológus.

A Menedék Egyesület kisfilmet készített. Rövid portréfilmekkel akarják a bevándorlókkal szembeni előítéletet csökkenteni. Az egyesület igazgatója azt mondta: a migránsoknak nehéz beilleszkedni Magyarországon, főleg, ha más a bőrszínük.

"Az ügyfeleink beszámolnak arról, hogy fizikai bántalmazások is érik őket, kifejezetten amiatt, hogy ők máshogy néznek ki, mint a többiek” – mondta Kovács András, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója.

Még egy érdekes adat: a felmérés szerint tavaly óta nőtt a határon túli magyarokkal szembeni előítélet is - három százalékkal.



Fekete, na ne! - Bújtatott(?) rasszizmus

Riportunk készítése során több alkalommal szemtanúi voltunk, hogy több vendéglátóhelyre nem engedtek be fekete bőrszínű embereket. Ez nagyon rossz fényt vet az iparágra. És nem csak arra. Természetesen tisztában vagyunk vele: Magyarországon a legtöbb vendéglátóhely korrekt, fair szolgáltatást nyújt. Ám vannak kivételek. Amelyekből egy is sok lenne. Ám – mint kiderült – egynél azért jóval többen vannak…



A másik

A másik

Szeptember 26-án nyílt meg a Néprajzi Múzeumban (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 12.) A Másik - Évezredes hiedelmek, végzetes téveszmék, kulturális sokszínűség című kiállítás, a Musée d'ethnographie de Geneve, a Néprajzi Múzeum és az Artemisszió Alapítvány közös rendezésében.



Jöhetnek a tibeti emigránsok

A kormány módosította a tibeti emigránsok úti okmányára vonatkozó rendeletet, így hétfőtől szabadon utazhatnak be Magyarországra, és tartósan is maradhatnak az országban.



Tarka Magyar

Az Erőszakmentesség világnapja alkalmából többtucat civil szervezet
pártfüggetlen tömegdemonstrációt szervez Tarka Magyar címmel, 2008. október 4-ére a budapesti Andrássy útra és a Hősök terére. A demonstráció célja, hogy a résztvevők hitet tegyenek a demokratikus értékek mellett, és amellett, hogy békés, az emberi jogokat tisztelő országban szeretnének élni.

A szerveződéshez a Menedék Egyesület is csatlakozott, további részletek a http://tarkamagyar.blog.hu/ webhelyen találhatók.



Értékünk az ember, de pénz, az nincs

Panaszkodjanak, buzdítottuk olvasóinkat az uniós támogatásról szóló legutóbbi cikkünkben, és panaszkodtak is. A legtöbben, több tucatnyian arra, hogyan jártak a humánerőforrás-fejlesztésre évekkel ezelőtt kiírt és elvileg elnyert pályázatokon. Egy civil szervezet tavaly február óta vár pénze egyötödére, egy közintézménynek azt sem mondják meg, miért nem kaphatta meg az utolsó húsz százalékot. A projektek egy részét máig nem zárták le, holott az első nyerteseket már 2005-ben kihirdették.



Az európai falakon nem lehet áthatolni

A magyar kormány rendeletben szabályozta, hogy mely úti okmányokkal lehet Magyarországra belépni, az engedélyezett dokumentumok listájáról a tibeti emigránsok úti okmánya lemaradt, az irakiaké és a szomáliaiaké pedig tiltott. A Helsinki Bizottság szerint így a túléléshez kénytelenek az illegális utat választani, míg lehetne teremteni egy szabályozott kiskaput, amivel a hamis iratoknak se kéne tömegesen megjelenniük, és a menekülteket se kergetnénk az embercsempészekhez.



Tréning

Az Önarckép projekt keretében "a társadalmi szeléletformálás lehetőségei" címen, egynapos tréniget tartottunk érdekképviseleti szervezetek munkatársainak.

A képzésen előadott: Romhányi Tamás, Kaszás György, Hargitai Lilla, Bernáth Gábor, Sajósi Tamás és Mészáros Attila.



Tartalom átvétel
Belépés
Admin